Kár volt aggódnom. Bújóban a két első nyuszifog is...
És megint hidegfront = nyüszi, sírás, nehéz alvás. Ez így egyszerre sok. Apával azon vihogtunk este, ha ilyen tempóban jönnek a fogai, mire egy éves lesz, tele lesz a szája és majd villogtatja őket. :D
Persze, ez csak vicc, de azért elvizualizáltam...
És az egyéb fejlődése is figyelemre méltó: egyedül próbál felülni, mióta tegnap előtt a dokinéni megmutatta neki, hogy kell.
- márciusban kellett első alkalommal menni, mert akkor, volt egy pillanata, hogy nem akarta megemelni a fejét és nem fordult meg. Azóta körbejártam a témát és ha máig nem akarna forogni, de legalább egyszer egyedül megcsinálta akkor nincs semmi baj, csak nem érzi fontosnak, hogy megtegye. Ezt akkor nem tudtam és mint első gyerekes szülő, hiszek a sokatlátott és tapasztalt gyerekorvosnak és védőnőnek, meg a neurológusnak. Utóbbi nem tartotta szem előtt, hogy a gyerek a korához képest igen hosszú (magas) és a súlya sem kevés. Az izomzata viszont csak a korához alkalmazkodott. Ő belém beszélte, hogy aggódjak, pedig addig nem tettem és utána is csak 1 napig. Mondta, kell tornáztatni, hogy csinálja. Itt bevallom, hogy nem tettem. Mert gyűlölte. Láttam, hogy nem csak kellemetlen, hanem fáj. Hülye meg nem vagyok, hogy direkt fájdalmat okozzak a gyereknek. Majd csinálja, ha szükségét és erejét érzi, hogy megtegye. Nekem lett igazam. Mert nem fordult, hanem kb. 4 fordulást tett meg egyszerre. Elhengeredett a szoba amásik felére. Ennyit erről.-
A felülélsre is azt mondta kell tanítani felülni, guggoltatni, erősíteni a deréktáji izmokat. Hmmm. Minden porcikám tiltakozik ellene, hogy belepiszkáljak a tanulásába. Megmutatom neki én, hogy hogy kell. Komolyan. Néz, figyel és utánozni próbál. És a sokadikra sikerült. Becsszó, csak egy picit segítettem. Azt is csak azért, hogy legyen sikerélménye, pedig lehet, hogy egyedül is sikerült volna, de így lelkesebb. Őszíntén! Van annál nagyobb öröm, mint saját erőből sikert elérni és nem készen kapni valamit?
Egyedül feláll ülésből és nyújtja a kezét, hogy jön. És mi fogjuk a kezét, hogy odatotyogjon hozzánk.